Magyarországon 2008-tól a Munkavédelmi törvény is rendelkezik a munkahelyi stressz, azaz a törvényi megfogalmazás szerint munkahelyi pszichoszociális kockázatról. A fogalom az EU alapvető munkavédelmi jogforrásából került át a magyar törvényi szabályozásba.A törvényi rendelkezés szerint „Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.” A törvény előírja, hogy a munkavállalóknak joguk van biztonságos és egészséges munkafeltételekhez, amit a munkáltatónak biztosítani kell, a pszichoszociális kockázat felmérésén és megelőzésén keresztül.
Azt a kérdést, hogy milyen mértékű stressz káros egy átlagos munkavállaló számára még nem sikerült megválaszolni. Mint ahogy azt sem, hogy milyen egy átlagos dolgozó. És, hogy ki felelős a stresszért? Az egyéni különbségek szerepe nyilvánvaló, hiszen ugyanazon a munkahelyen, ugyanabban a munkakörben, ami az egyik dolgozót facilitálja az egy másik számára pszichés megbetegedéseket okoz. Ugyanakkor a munkáltató is elsődlegesen a munkavállalói teljesítményre van figyelemmel, hiszen a cég tulajdonosai befektetésükért profitot várnak el. Tehát a munkát a dolgozóknak el kell végezni, ha van stressz, ha nincs.
A munkahelyi stressz tényezőknek lehet pozitív vagy negatív hatása is az egészségünkre. Hozzájárulhatnak a mentális egészségünkhöz, de súlyosbíthatják a már meglévő problémáinkat vagy akár pszichés problémák kialakulásához is vezethetnek. Mindannyian kedvezőnek értékeljük, ha a munkáltatónk megemeli a bérünket, ha továbbképzésre mehetünk vagy javulnak a munkafeltételeink. Viszont nem örülünk az átszervezéseknek, a folyamatosan változó munka környezetnek,a túlzott követelményeknek. További munkahelyi stressz forrás lehet, ha nincs vagy kevés ráhatásunk van az elvégzendő munkára, ha rossz a munkahelyi közösség, ha főnökünk gyenge vagy igazságtalan. Ezek mind negatív hatással vannak mentális egészségi állapotunkra, de nem feltétlenül vezetnek azok kialakulásához. A mentális zavarok egy összetett folyamat eredményeként alakulnak ki, amelyre a biológiai és genetikai adottságaink és számos társas és környezeti hatás, ideértve a munkahelyi stressz tényezőket is hatással vannak.
Egyéni szinten a stressz hatására biológiai szintű változások következnek be a szervezetünkben. Rövidtávú hatás a Canon által leírt „Harcolj vagy menekülj” reakció. Ez olyan idegi-hormonális folyamatokat foglal magába, amelyek felkészítenek bennünket a fenyegető helyzettel való megküzdésre vagy elmenekülésre. Megfigyelhető jelenségek: nő a vérnyomás, felgyorsul a légzés, kitágulnak a pupillák, csökken az emésztés, emelkedik a vércukorszint, hogy több energiát biztosítsanak az izmoknak. A stressz hosszútávú hatásait Selye János elmélete mutatja be. Eszerint a nemspecifikus károsító stressz helyzetekben a szervezet a konkrét stresszor természetétől függetlenül, azonos módon egy általános adaptációs szindrómával reagál. A modell lényege, hogy a stresszor megjelenésekor a szervezeteben egy három szakaszból álló vészreakció zajlik le. A stresszor hatására az első szakaszban a szervezet mozgósítja tartalékait (vészreakció), amely védekezést a második, az ellenállás szakaszában próbál fenntartani és végül a harmadik szakaszban a kimerülés állapotában a tartalékok elfogynak. Krónikus stressz hatására a szervezet a kimerülés állapotába kerül.
A stresszre adott leggyakoribb pszichés válasz a szorongás, amely érzelmi válasz egy veszélyes esemény bekövetkeztének elővételezésére. A tartósan fennálló és eredménytelen aggodalom szorongásos zavarhoz vezet. Ha az egyén a stresszorokkal szembeni megküzdésben folyamatosan sikertelen fásulttá válik. Seligman tanult tehetetlenség elmélete magyarázatot ad arra, hogy bizonyos stresszorok hatására, hogyan alakul ki a fásultság és a depresszió. Az elmélet szerint az emberek depresszióját kiváltó meggyőződések egyike, hogy az egyén úgy véli többé nem képes kontrollt gyakorolni az életét meghatározó tényezők felett. A másik meggyőződés, hogy ő maga felelős a tehetetlen állapot kialakulásáért. Seligman szerint a depresszió szinte minden tünete levezethető a tehetetlenség és az önvádlás érzéséből.
A tartós stresszállapot hatására az egyén jellegzetes viselkedésváltozást mutat. A munkahelyi stressz közvetett hatása befolyásolhatja az egészségmagatartást krónikus betegségek kialakulásához vezetve, amelyek vezető halálokok a fejlett társadalmakban. Ilyen betegségek a rák, a cukorbetegség és a kardiovaszkuláris megbetegedések. Több kutatás is megállapította, hogy a magasabb munkahelyi stresszt átélő dolgozók nagyobb valószínűséggel dohányoznak, mint a kevesebb stresszt átélő kollégáik. Krónikus stressz hatására kialakuló viselkedésváltozás a munkahelyi szerep leértékelése, értékcsökkentése is. A célok elérésében érzett akadályozottság agresszív érzelmeket válthat ki az egyénből, amely a kollégáival szemben verbális, de akár fizikai bántalmazást is kiválthat. A verbális agresszió egyik megnyilvánulási formája a munkahelyi pletyka.
Stressz helyzetek az érzelmi reakciókon túl kognitív képességek romlását is okozhatják. Ezt egyrészről az érzelmi megterhelés hatására bekövetkező információ feldolgozási zavar, másrészről a koncentrációs képesség csökkenése váltja ki. A kognitív képességek károsodása miatt a stressz helyzet alternatív megoldásait nem tudjuk kiértékelni, ezért inkább ragaszkodunk a régi, de az adott helyzetben nem célravezető viselkedés mintákhoz.
Magyarországon a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete 2013-ban végzett országos felmérést a munkahelyi stressz kockázatok értékelésére vonatkozóan. Megállapították, hogy a magyar munkavállalók számára a legnagyobb stresszterhelést a munkatempó és a munka mennyiségi elvárás jelenti. A vizsgálatban résztvevő 19000 fő több mint 40%-a valamilyen szinten munkahelyi szekálás elszenvedője. A nők gyakrabban érintettek a szekálásban, mint a férfiak, főként felettes és munkatársak részéről. A munka egyértelműsége, értelmessége és a támogató munkahelyi közösség viszont védőfaktorként működnek a többi stressz tényezővel szemben. Nemek tekintetében további megállapítás volt, hogy a nők több stresszről számoltak be. Gyakrabban fordult elő náluk kiégés és alvászavar, mint a férfiaknál. Iskolai végzettségre vonatkozóan a vizsgálat rámutatott, hogy a diplomával vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők kevesebb munkahelyi stresszt élnek át, mint a 8 általánossal vagy kevesebbel rendelkezők. A munkahelyi beosztás és a stressz vizsgálatának eredménye alapján megállapították, hogy a diplomás felsővezetők számoltak be a legkevesebb stresszről.
