Lehet káros az optimizmus?

Lehet káros az optimizmus?

Életünk folyamatos kihívások elé állít bennünket, amelyek megoldása meghaladhatja erőnket. Sokszor a helyzetek megoldása nemcsak rajtunk múlik. Egy súlyos betegséggel való szembenézés során egészségmagatartásunk javítása nem biztos, hogy elég lesz a teljes gyógyuláshoz. De hasonlóan több tényezőtől függ az is, hogy a tervezett munkahelyi létszámleépítés érinteni fog bennünket vagy sem. Személyiségünk nagyban befolyásolja a problémával való megküzdési magatartásunkat, de minél súlyosabb a helyzet annál valószínűbb, hogy felmerülnek bennünk negatív gondolatok a kimenettel kapcsolatban. Ilyen helyzetben gyakran tanácsolja azt a környezetünk „Légy egy kicsit optimista!”. Vajon tényleg minden esetben hasznos az optimizmus?

A pozitív gondolkodás egészségre és sikerességre kifejtett hatását már a 60-as évektől kezdődően vizsgálták, majd a harmadik évezred elején megjelent az ezzel foglalkozó új tudomány a pozitív pszichológia. Ez nem egy „boldogságtan”, amely tagadja a traumák, a kockázatot jelentő helyzetek és a negatív érzelmek létjogosultságát, hanem felhívja a figyelmet a sikeres megküzdés pozitív lehetőségeire. A pozitív pszichológiai irányvonal követői elkészítették az emberi erősségek leltárát, amely a személyiségre vonatkozóan hat erényt nevez meg, ezek a bölcsesség, bátorság, szeretet, igazságosság, mértékletesség és a transzcendencia. Ezek az erősségek a világ minden táján fontosak az embereknek. Az evolúciós pszichológia képviselői szerint az emberi faj evolúciója során azok a pszichés jellemzők maradtak fenn, amelyek növelték a túlélés esélyeit. Így elképzelhető, hogy ezek a pozitív jellemvonások is azért maradtak fenn és jellemzőek a Föld minden népére, mert segítik az emberi közösségek hatékony működését és fennmaradását. Egy-egy erény többféle erősséget foglal magában. A transzcendencia ernyő fogalom alá tartozik a remény, amely fogalmi hátterét tekintve hasonló az optimizmushoz. Gyakran használják egymás szinonimáiként, de van különbség a két fogalom között. A remény érzelemmel telibb, míg az optimizmus egyszerűbben egy pozitív elvárás. A pozitív pszichológia megjelenésével az optimizmus népszerű kutatási témává vált. Meglepő módon számos eredmény megkérdőjelezte az optimizmus egyértelmű pozitív hatását, sőt néhány kutatás megállapította, hogy bizonyos esetekben az optimizmus kifejezetten kockázatos lehet. A kutatások eltérő eredményei nyomán megszülettek az optimizmus különböző kategóriái.

Az egyik legtöbbet kutatott típus a vonásoptimizmus, ami egy generalizált pozitív elvárás a jövőre vonatkozóan. Feltevése, hogy a jó események gyakran, míg a rosszak ritkán fognak előfordulni. Az optimizmus akkor érezteti hatását, ha az egyén céljai elérése során nehézségekkel találkozik. Az optimista ember, ekkor folytatja az erőfeszítéseket, míg a pesszimista feladja. Vállalatvezetők sikeressége és vonásoptimizmus szintje közötti kapcsolatot vizsgálva, megállapították, hogy stabil üzleti környezetben az optimista vezetők sikeresebbek. Döntéseiket korábbi tapasztalataik, a rendelkezésükre álló információk alapján hozzák, azt feltételezve, hogy minden ezekkel összhangban fog történni, így gyors határozathozatalra képesek. A részleteket nem vizsgálják, nem keresnek új információkat, nem veszik figyelembe a vészjósló jeleket sem, ami kiszámíthatatlan és folyamatosan változó gazdasági körülmények között veszélyes. Ilyen helyzetben a pesszimista vezető sikeresebb. Egy másik típus az irreális optimizmus. Az egyén ezzel a jellemvonással a negatív események megjelenési valószínűségét lebecsüli, saját helyzetét pozitívabbnak ítéli meg a hasonló helyzetű másokéhoz képest, úgy véli, hogy az adott helyzetben kisebb a rizikója. A szituációspecifikus optimizmus egy konkrét esemény (pl. vizsga, orvosi vizsgálat) kimenetelével kapcsolatos elvárás. Több kutatás mutatta ki egészségvédő hatását, például HIV – pozitív személyeknél a túlélési időre vonatkozó optimizmus jobb immunértékekkel járt együtt. Gyakran vizsgált az attribúciós optimizmus is, amely egy magyarázó stílust jelent. Az optimisták a rossz eseményeket külső, egyedi okoknak tulajdonítják, míg a pesszimisták belső vagy globális okokkal magyarázzák azokat. Az attribúciós optimizmus és az egészségi állapot között erős kapcsolat van. Alacsonyabb attribúciós optimizmus szinttel rendelkezők rosszabb fizikai állapottal rendelkeznek, mint azok, akik a negatív eseményeket külső, instabil okokkal magyarázzák. Seligman, a pozitív pszichológia atyja, kutatásában az attribúciós optimizmust biztosítási ügynököknél vizsgálta és megállapította, hogy az erősebb attribúciós optimizmussal rendelkezők jobban teljesítettek a munkájukban és tovább maradtak az adott munkahelyen, mint a többiek.

Az optimista emberekre jellemző, hogy a rendelkezésükre álló ismeretek, információk közül azokat hangsúlyozzák, amelyek támogatják terveiket vagy torzítva értelmezik azokat, hogy összhangban legyenek céljaikkal. Kitüntetett figyelmet szentelnek a pozitív információknak és megküzdésüket a problémamegoldó stílus jellemzi. A pesszimisták nagyobb figyelmet fordítanak a negatív információkra és megküzdésük érzelmi fókuszú, passzivitást, elutasítást és elkerülést mutatnak. A legtöbb ember valahol a kettő között működik. Az eddigieket összefoglalva elmondható, hogy az optimizmus a legtöbb esetben ugyan előnyös, de vannak kivételek. Negatív hatása az optimizmussal együtt járó racionalizáló hittel is összefüggésben van, ami növeli a káros kockázatvállalásra irányuló viselkedés előfordulását. A túlzottan optimista dohányosok például hajlamosak azt gondolni, hogy a tüdőrák többnyire genetikailag determinált, ezért ha hosszú ideje tartó dohányzásuk alatt nem betegedtek meg azt valószínűsítik, hogy nem is fognak. De hasonlóan veszélyes a gyerekek, főként a fiúk magas optimizmus szintje is, ami hozzájárulhat a véletlen balesetek előfordulásához. Ezzel szemben előnyös a hatása az egészségi állapottal kapcsolatban, amit az optimista emberek jobbnak ítélnek meg. Nagyobb figyelmet szentelnek a pozitív tényezőknek, míg a pesszimisták a pozitív helyzetekben is a negatív információkat hangsúlyozzák. Az optimistákra jellemzőbb az egészség megtartására irányuló magatartás, így próbálnak megelőzni betegségeket, betegség esetén pedig mindent megtesznek a gyógyulásukért. Társas kapcsolatainkra is pozitív hatással van az optimizmus. Magas szintje csökkenti az elmagányosodás valószínűségét és növeli a párkapcsolattal való elégedettséget.